sustainable world

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.

Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig: keresztbe tehetnek a gyorsan növő gazdaságok?

Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig: keresztbe tehetnek a gyorsan növő gazdaságok?

Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.

Számot adtak a zöld eredményeikről a vállalatok - Nincs mire várni, közelednek a határidők

Számot adtak a zöld eredményeikről a vállalatok - Nincs mire várni, közelednek a határidők

A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.

Nem haladtunk előre a klímasemlegességben: Magyarország és az EU is növelte kibocsátását a Covid után

Nem haladtunk előre a klímasemlegességben: Magyarország és az EU is növelte kibocsátását a Covid után

A globális szereplők közössége nem tudott jelentősen előrelépni a klímasemlegesség felé. Az eddig beérkezett nemzeti vállalások teljeskörű betartása esetén a globális átlaghőmérséklet emelkedése jelentősen 2°C felett várható, amely meghaladná a Párizsi Megállapodás céljait, amely törekedne a 1,5°C-os határ tartására. Az EU és annak tagállamai 2020 és 2021 között (a legfrissebb adatok még csak 2021-re vonatkoznak) 5,1%-kal növelték kibocsátásaikat, azok csökkentése helyett - áll a Green Policy Center második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében.

Így zajlott a Green Awards díjátadó - A legkiválóbb fenntarthatósági projekteket díjaztuk

Így zajlott a Green Awards díjátadó - A legkiválóbb fenntarthatósági projekteket díjaztuk

Idén szeptemberben második alkalommal díjaztuk a legkiválóbb, leginnovatívabb, a fenntarthatóságért elkötelezett nagyvállalatokat, kis-, és középvállalatokat, befektetéseket, innovációkat és jó ügyeket. Idén közel 70 pályázat közül választotta ki a szakmai zsűri a nyertes projekteket és az eredményeikről beszámoló cégeket. Az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával összesen 5+1 kategóriában adhattunk át díjakat a Diageo - CALL-Action, a Szegedi Vízmű, az Irota EcoLodge, az Agroloop Hungary Kft., a Lehel Radiátorgyár cégcsoport és a K&H - Hűsítő ligetek programok és eredmények képviselőinek. A díjazottaknak gratulálunk, és jövőre ismét várjuk a legkiválóbb zöld programokat, eredményeket. Legyen öné, önöké, a vállalaté a Green Awards egyike 2024-ben!

Fontos határidő közeleg - Mégsem készültek fel a cégek erre a jelentéstételre

Fontos határidő közeleg - Mégsem készültek fel a cégek erre a jelentéstételre

A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.

Újrahasznosított acéllal tör be a piacra az építőipari vállalat

Újrahasznosított acéllal tör be a piacra az építőipari vállalat

Újrahasznosított acélból készült légcsatornákkal bővíti a termékválasztékot a Lindab. A vállalat már készül arra is, hogy várhatóan 2026-tól nagyüzemi gyártásba kerül a fosszilis anyagoktól mentes acél. Addig is a 75 százalékban újrahasznosított anyagot tartalmazó acélból készült légcsatornákkal csökkentik a saját és a partnereik negatív környezeti hatását - szerepel a cég közleményében.

Használtruha-őrület és az ultra-fast fashion harca - Nálad ki a győztes?

Használtruha-őrület és az ultra-fast fashion harca - Nálad ki a győztes?

A gazdasági hullámvölgy és magasabb ruhaárak kényszerítik az embereket új spórolási megoldások felkutatásának irányába, vagy esetleg etikai vagy fenntarthatósági szempontok a döntőek? A használtruha-piac robbanásszerűen növekszik, olyan online platformok veszik fel a harcot a Shein elképesztő forgalmú webáruházával, mint a Vinted - de vajon sikerül lépés tartani az árversenyben? Hogyan érinti mindez a vásárlókat és az ipart? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ultra-fast fashion weboldalakról és az online használtruha platforomkról való vásárlás? Többek között a fenti kérdésekre kereste a választ az Ynsight Research netnográfiai elemzésében és hasonló kérdésekre keressük mi is a választ a november 9-i Gen Z Fest/ Green rendezvényünkön, ahol többek között Korn Anita, a Ruhastory bloggere is beszélget a színpadon a fenntartható divatról és életmódról.

Magyarország nagyratörő tervei - Így leszünk vagy nem leszünk a nap-, szél- és geotermikus energia országa

Magyarország nagyratörő tervei - Így leszünk vagy nem leszünk a nap-, szél- és geotermikus energia országa

A fejlesztési pályák kijelöléséről, az egyes szektorok vagy technológiák hosszú távú megváltozásáról, átalakulásáról szól többek között a múlt hónapban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálati tervezete. Mivel Magyarország is vállalta a 2050-es nettó klímasemlegesség elérését, így a következő 25 év, illetve kiemelten a 2030-ig tartó időszak beruházási politikájának, ösztönzési rendszerének, megvalósítani kívánt zöld megoldásainak az alapja ez a dokumentum. Mit tartalmaz? Például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia berobbantását Magyarországon, a hidrogén alapú közlekedés jövőjét, valamint 2,6 millió lakóépület felújítására vonkozó célokat. Sajnos az előbbi felsorolás és a mögöttük rejlő nagyratörő tervek a távolabbi jövő elképzelései, rövid távon ugyanis egy lassabban csökkenő CO2-kibocsátási utat jelöl ki a tervezet és inkább a 2030-as évek utánra csoportosítja át a feladatok markáns részét. A Green Policy Center értékelte a legújabb NEKT tervezetet: rámutatott a hiányosságokra, illetve a legfontosabb célkitűzésekre, amit a dokumentum tartalmaz, és összefoglalta az alszektorokban - energia, ipar, közlekedés, épületek, stb. - várható változásokat, amely mind a klímasemlegesség elérése érdekében fog hazánkban bekövetkezni.

Hétszeres tempó kell - Így nő minden évben annak az esélye, hogy a Föld veszélyes

Hétszeres tempó kell - Így nő minden évben annak az esélye, hogy a Föld veszélyes "tűzgolyóvá" alakuljon

A előző évben elért éves 2,5%-os dekarbonizációs ráta helyett közel hétszeres, éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal. Elkeserítő tény, hogy 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.

A haszonhajszolás jó oldala: felelősen is lehet a befektetéseken keresni

A haszonhajszolás jó oldala: felelősen is lehet a befektetéseken keresni

"Gyakran szembesülök azzal, hogy az ügyfelek szeretnék, ha elmondanám, hogy hogyan álljon össze a felelős befektetésük. Ez a helyzet olyan mint a főzés, a tanácsadó bitzosítja a konyhát és minden szükséges felszerelést, de a szakácsok ti vagytok, nektek kell eldönteni, hogy mit főztök, azaz, hogy mire fókuszáltok a befektetéseiteknél" - kezdte előadását Riikka Sievänen, a KPMG Finnország, Fenntartható pénzügyek és vállalati fenntarthatóság terület igazgatója a THBE – Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének CEE4Impact Day rendezvényén. A szakértő az ESG iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek számára tartott előadást a felelős befektetésekről.

A mesterséges intelligencia ment meg a klímakatasztrófától?

A mesterséges intelligencia ment meg a klímakatasztrófától?

A biodiverzitás fontossága, a természettől való függőségünk, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság kapcsolata, valamint a vállalatvezetői célok, startégiák voltak fókuszban a BCSDH tegnapi üzleti ebédjén és díjátadóján. Többek között Tilesch György, mesterséges intelligencia szakértő mutatta be, hogy milyen lehetőségeket tartogat a fenntarthatósági területeken az AI, illetve, hogy milyen kockázatokra érdemes odafigyelni. Szóba került a munkahelyek potenciális kiváltása az AI-al, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének veszélye, de konkrét, már létező gyakorlatok is, ahol sikeresen alkalmazható az AI a vállalatok fenntarthatóbbá tételét elősegítve.

Készülhetnek a magyar háztartások: így vihetjük csak vissza az italos üvegeket, palackokat az új visszaváltási rendszerben

Készülhetnek a magyar háztartások: így vihetjük csak vissza az italos üvegeket, palackokat az új visszaváltási rendszerben

2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vegye a fáradságot és vigye vissza a kiürült dobozokat, palackokat a boltokban található automatákba, amelyek a visszaváltást követően levásárlolható, készpénzre váltható kupon formájában, vagy banki utalással visszaadják a palackonkénti 50 forintot. Mivel az ország teljes hulladékgazdálkodását a Mol leányvállalata, a MOHU végzi, a cég szakértőit kérdeztük arról, hogy milyen lesz a visszaváltási procedúra 2024. január 1-jétől.

Minden vállalatnak meg kell kapnia a fenntarthatósági üzeneteket

Minden vállalatnak meg kell kapnia a fenntarthatósági üzeneteket

"Az összes pályázat, ami beérkezett és shortlistre került tényleg nagyon színvonalas volt, már csak elolvasni a pályázati anyagokat is sok időbe telt, mert nagyon részletesen ki voltak fejtve a pályaművek. A fenntarthatóságnak, az ESG törekvéseknek a szemléletformálás egy nagyon fontos momentuma. A saját bankunknak az ESG stratégiájának az egyik pillérében is benne van a szemléletformálás, úgyhogy minden ilyen díj és kezdeményezés, amivel felhívjuk a figyelmet valami újdonságra, az rendkívül fontos, hiszen csak így tudjuk elvinni az üzeneteket a többi vállalat, valamint a társadalom felé" - mondta el Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság vezetője a Sustainable World 2023 konferencia és Green Awards díjátadón egy videóinterjúban.

Kép forrása: Bácsi Róbert/Portfolio

Zöld átállás: legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor és a közlekedés

Zöld átállás: legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor és a közlekedés

"A zöld átállás szempontjából a legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor, illetve a közlekedés. A zöld átálláshoz szükséges források 80%-át ebben a három szektorban fogja elkölteni az európai gazdaság. Ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben működő cégek fogják kapni a forrásokat, de az ingatlanok üzemeltetésére, azok fűtésére, hűtésére, elektromos árammal való ellátására, valamint közlekedésre és közlekedési infrastruktúrára fogjuk a beruházások jelentős részét irányítani. Az átállást alapvetően két irányból támogatja az OTP Bank, az egyik, hogy az ügyfeleinkkel párbeszédbe elegyedünk, megpróbáljuk őket felkészíteni arra változó világra, ami következik, és segítünk nekik megérteni azokat a kockázatokat, amelyek a működésük során felmerülnek a fenntarthatósággal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezekre a kockázatokra gyakran a beruházás a megoldás, ezeknek a finanszírozásában szeretne, és tud az OTP segítő partnere lenni az ügyfeleknek. Így jutunk el a második lehetőséghez, amiben tudjuk segíteni az ügyfelek zöld átmenetét, az a lehető legjobb finanszírozási megoldások nyújtása, és a kedvező zöld hitelek" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencia egyik videóinterjújában.

Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.

Szélsőséges időjárást és káreseményeket hoz a klímaváltozás - Felkészült erre Magyarország?

Szélsőséges időjárást és káreseményeket hoz a klímaváltozás - Felkészült erre Magyarország?

Elkészítette az első magyarországi Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentését a Green Policy Center, ebben nem a kibocsátásokkal, mérséklésekkel foglalkoznak, hanem az alkalmazkodás folyamatával. Az évente megjelenő jelentéssel folyamatosan mérhető lesz a haladás ezen a területen. Az elemzés olyan területeken tartalmaz megfigyeléseket, adatokat, mint az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon, a klímaváltozásból eredő káresemények és az alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák.

Kiderültek a 2023-as év Green Awards nyertesei! - A zöld programokat és vállalatokat díjaztuk

Kiderültek a 2023-as év Green Awards nyertesei! - A zöld programokat és vállalatokat díjaztuk

Az ország legjobb „zöld” projektjeit díjaztuk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, összesen 5+1 kategóriában. A Green Awards különböző kategóriáit második alkalommal hirdettük meg, főtámogatóként az MBH Bank, illetve kategória támogatóként a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös együttműködésével. A díjátadó eseményünk lezajlott, mutatjuk a leginnovatívabb vállalatokat és ötleteket, azaz a Green Awards 2023-as győzteseit.

Összejött egy hangzatos klímavállalás a G20-as csúcson

Összejött egy hangzatos klímavállalás a G20-as csúcson

A G20-ak vezetői megállapodtak abban, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások globális kapacitásának megháromszorozását tűzik ki célul, és elismerték, hogy a szénenergiát fokozatosan le kell állítani. Ugyanakkor nem sikerült egyéb jelentős éghajlat-politikai célokat meghatározniuk. A világ 20 legnagyobb gazdasága nem értett egyet a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések fokozására vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében. A nyugati országok azon javaslata, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiakapacitást és 2035-ig 60%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia és India ellenállásába ütközött a találkozókon.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! - Interjú
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.